A vörösvállú réce az egyik legkisebb méretű réceféle. Dél-Amerika mocsaras, fás vidékein találkozhatunk vele. Mivel a trópusokon él, állandó madár. Főleg a víz felszínén, vagy annál nem sokkal nagyobb mélységben keresi változatos, növényi részekből és kis állatokból álló táplálékát. Veszély esetén teljesen le is merülhet, de ritkán úszik 1 méternél mélyebbre. Hosszú lábujjai és erős karmai lehetővé teszik számára, hogy a fákon közlekedjen, amire elsősorban fészkelési időben van szüksége.

A hímek és tojók egész évben színesek maradnak. A hím háta gesztenyebarna, oldala halványszürke, melle lazacszínű fekete foltokkal. Feje tetejétől a tarkójáig egy fekete csík fut le. A tojó háta olíva barna, fején fehér foltokkal és csíkokkal. Mindkét nem farktollai sötétek, szárnyukon jellegzetes fehér folt látható, csőrük szürke, lábuk rózsaszín.

Az udvarlási szertartás keretében a gácsér a kiszemelt tojó felé villogtatja szárnymintázatát. A párok között erős a kötelék, de nem feltétlenül tart örökké kapcsolatuk. A párzás mindig a vízen történik. A vörösvállú réce tojója általában faodúba építi pihékkel bélelt fészkét, ahova 6–12 tojást rak. A költés 26–28 napig tart, és a szülők felváltva melengetik a tojásokat. A jól fejlett, fészekhagyó kicsik hamarosan követik anyjukat a vízig, majd rögtön vízre szállnak, és képesek önállóan táplálkozni. A fiókák a szüleikkel maradnak a kirepülésükig, ami körülbelül 50-55 nap múlva következik be.

Élettartamuk a természetben ismeretlen, Állatkertekben körülbelül 10-15 évig élhetnek. Jelenleg nem fenyegeti komolyabb veszély a vörösvállú récék túlélését, ám a vadászat és az élőhelypusztítás mindig jelen van.

Állatkertünk vörösvállú récéi a Madárröpdében láthatók.