Aligátorteknős (Chelydra serpentina)

Az aligátorteknős, más néven harapós teknős Amerikában őshonos, Dél-Albertától és a keleti részen fekvő Új-Skóciától egészen a Mexikói-öbölig és Texas középső részéig megtalálható. Elsősorban friss vizek vagy brakk vizek közelében él. Kedveli, ha a fenék közelében sáros a víz, és gazdag a vízi növényzet, így könnyebben el tud rejtőzni. Áldozatát, mely lehet rovar, csiga, hal vagy béka, lesből támadja meg. Fogyaszt dögöt és vízinövényeket is.

Állkapcsa csőrszerű, és igen erős, könnyedén átharapja vele akár egy hal gerincét is. Páncélja 25-47 centiméter hosszú, és csaknem ilyen hosszú a farka is, melyen fűrészfoghoz hasonló szarukúpok találhatók. A páncél színe a barnától a sárgásbarnáig terjedhet, ám egyes egyedeknél fekete is lehet. Nyaka, lábai és farka sárgás színűek, míg fejük sötét. A két nem eltérő kinézetű, a hímek körülbelül kétszer olyan nehezek, mint a nőstények, kinézetük robosztusabb, a farkukon lévő szarukúpok sokkal feltűnőbbek. Testhossza kifejlett korában elérheti akár az egy métert is.

Az aligátorteknős nem társas lény, a szociális interakciók általában hímek esetén az egymással szembeni agresszív viselkedésben nyilvánulnak meg. Kis területen számos egyed előfordulhat, számuk függ a fellelhető táplálék mennyiségétől. A vízből kivéve harapóssá válik.

A tojásrakás ideje nyár végén kezdődik, melyek körülbelül 2-3 hónap elteltével kelnek ki. Megfelelő mennyiségű táplálék esetén a kisteknősök nagyon gyorsan fejlődnek. A hímek 3-5, míg a nőstények 4-6 éves korukban válnak ivaréretté. A tojásokra és a fiatal egyedekre veszélyt jelenteken a nagyobb teknős fajok, a mosómedvék, a varjak, a rókák és a nagyobb ragadozóhalak. Amikor azonban nagyobb méretűvé válnak, már kevés ragadozójuk akad.

Jelenleg az aligátorteknős a Kölyökdzsungel egyik terráriumában látható.