A szomáli juh Közép-Afrika északkeleti részén őshonos, ahol leginkább a hústermelés miatt tartják, ugyanis jellemzője a gyors növekedési ráta. A szomáliai gazdaság exportjának egyik legjelentősebb részét teszi ki. Szokatlan megjelenést kölcsönöz számára, hogy a zsírt hátsó részein tárolja. Ebből ered másik elnevezése, az afrikai zsírfarkú juh. Kiválóan alkalmazkodott, hogy túlélje a kiterjedt száraz, csapadékszegény területeken is. Termékenysége és anyai ösztöne kiemelkedő.

 A feketefejű szomáli juh kis bárányainak prémje értékesebb, mint az időseké. A kifejlődött juhok ugyanis nem gyapjúval, hanem durva, merev, rövid szőrzettel fedettek. Párzási időszakuk körülbelül őszre tehető, az utódok 5 hónapos vemhesség után késő télen vagy kora tavasszal jönnek világra, és 6-7 hetes korukban választják el őket anyjuktól.

A nyelve nem elég mozgékony, nem nyújtható jól előre, felülete érdes, papillákkal borított. Ezért a takarmányfelvételben - főleg a fűfelvételben - döntő szerepet az ajkak játszanak, amelyek rendkívül mozgékonyak, finoman szőrözöttek, középen mély ajakbarázda húzódik.

A Gulya-dombon található állatsimogatóban tekinthetők meg a szomáli juhok, melyek 2013-ban érkeztek Veszprémbe, a Schönbrunni Állatkert ajándékaként.